Lakásépítési kedvezmény
Lakásépítési kedvezmény 2009. július 1-től csak utólagos formában vehető igénybe. Lakásépítés, új lakás vásárlása esetén az arra jogosult építtetőt/vásárlót a 12/2001 (I.31.) Kormányrendelet 2009. június 30-ig hatályos feltételeivel megkötött kölcsönszerződést követően született gyermekei után lakásépítési kedvezmény illeti meg.
Milyen esetekben jogosult az utólagos lakásépítési kedvezményre?
Ön akkor jogosult a lakásépítési kedvezmény (szocpol) utólagos igénybevételére, ha a 12/2001 (I.31.) Kormányrendelet 2009. június 30-ig hatályos feltételeivel megkötött élő lakáshitele van és a lakáskölcsön igénylésekor az alábbi feltételek teljesültek: Önnek nem volt lakástulajdona, lakásigénye méltányolható volt, és
* új lakást épített,
* értékesítés céljára újonnan épített lakást vásárolt.
Az eltartottaknak a felépített, illetve megvásárolt lakásba Önnel együtt kellett költözniük. A támogatásra való jogosultságról az állandó lakhely szerinti település jegyzőjétől kell igazolást kérni. Kedvezmény azok után a gyerekek után igényelhető, akik után korábban kedvezményt még nem számoltak el.
Az épített, vásárolt lakásban az építtetőnek, vásárlónak legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kellett rendelkeznie. Házaspár, élettárs igénylők esetén a lakásban mindkét félnek tulajdont kellett szereznie és azt az ingatlan-nyilvántartásba be kellett jegyezni. A lakásban az igénylőn kívül csak az általa eltartott gyermek, vagy más együttköltöző családtag szerezhetett tulajdont.
Mekkora összeggel számolhat?
A támogatás a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos jogszabály szerinti összeg lehet, és az csak a fennálló tartozás erejéig igényelhető.
Méltányolható lakásigény
A méltányolható lakásigény fogalmában a méltányolhatóság a lakószobaszámnak és a lakás építési (vásárlási) költségének azt a mértékét jelenti, amelyet a jogszabály a család tagjainak száma alapján támogathatónak ítél meg.
A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jogszabályban meghatározott családtagok) számától függően a következő:
egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. (Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.) Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.